Megrázó tragédia: ukrán toborzók megvertek egy magyar férfit, aki később meghalt

S. József kárpátaljai magyar férfi testvére Facebook-posztban közölt állítása szerint toborzók vasdorongokkal annyira megverték a férfit, hogy három héttel később meghalt. 

A negyvenöt éves – magyar állampolgársággal rendelkező – férfi nővére, S. Márta posztjában a temetés híréhez kapcsolódóan osztott meg részleteket öccse tragikus haláláról. Múlt vasárnap délelőtt azt írta: 

Családját szerető, gondoskodó és az életét is családjának feláldozó testvérem napra pontosan 3 hétig küzdött az őt vasdorongokkal megtámadó sátáni erőkkel...

Nem hagyták, hogy segítsünk rajta..

Minden leletéről azt mondták, hogy rendben van..

Mi végig éreztük, hogy nagy a baj..

Sír a lelkem most, hogy egy fiatal, egészséges embernek kellett meghalnia értelmetlenül..

Annak aki az életét is feláldozta a családjáért”

Egy későbbi posztjában az asszony egy videót is megosztott, azzal a szöveggel:

„az öcsémet halálra verték....

Életfogytiglan mindenkinek és a kitervelőknek...

Magyar állampolgárság megvonása!!!!! Azoktól, akik benne voltak es megvan...”

Időközben azonban jelentkezett az áldozat egy ismerőse, akinek elmondásából nagyjából rekonstruálni tudtuk a szörnyű eseményt.

Az ismerős szerint a férfit a beregszászi magyar tannyelvű 4. számú Kossuth Lajos Líceum előtt álltak lesben a területi toborzási és szociális támogatási központ (TCK) munkatársai, vagyis a toborzók, akiket forrásunk indulatosan csak „emberrablóknak” nevezett. S. József szerencsétlenségére éppen arra járt, de észrevette őket, és megfordult, hiszen sok kárpátaljai magyar társához hasonlóan ő sem akart a frontra menni meghalni Ukrajnáért.

majd betuszkolták egy furgonba, és elvitték Ungvárra a toborzóközpontba. 

Mások a városban úgy tudják, S. József már kiiratkozott az ukrán lakcíméről, ami elviekben mentesítette egy darabig a behívó elől, de a visszaélések miatt az erre vonatkozó igazolásokat már visszavonták, így mozgástere alaposan leszűkült. Az a hír is járta, hogy nem teljesen legális ügyekben működő barátai is voltak, és ebből is származhatott baja, mármint, hogy nem „spontán gyűjtötte be” a TCK, hanem valakik segítettek a toborzóknak megtalálni. Más információink azonban cáfolják ezt az értesülést, több beregszászi lakos szerint József nem kerülhetett ilyen társaság közelébe.

De mindez még nem volt elég, ugyanis a verés után másnap még kiküldték a terepre, a kiképzőtáborba, ahol láthatóan összeomlott.

Az S. Márta által is megosztott, megrázó videón látható és felismerhető is a férfi, aki ukrán egyenruhában négykézláb mászik egy katonai táborban; a videót készítők először félig nevetgélve közelítenek hozzá, mondván, „kúszik a gyík”; és kérdezik, mi van vele, mire ő nem említi a verés tényét, hanem minden sérülésére, amikor mondják neki, hogy elesett ráhagyja, illetve vasat is emleget.

Innen, vagyis a táborból került végül kórházba – egy másik, azóta törölt videón állítólag az is látszik, ahogy az orvosok korábban kimentek hozzá megvizsgálni.

Informátorunk szerint a családot végig azzal áltatták, hogy minden rendben van. A haldoklót állítólag ezután elvitték a beregszászi elmegyógyintézetbe – amit korábbi információink szerint egy ideje már részben a harctéri sokkot kapott vagy megnyomorodott katonák ellátóközpontjává alakítottak át – és itt érte a halál az élete derekán járó Józsefet.

Egy másik verzió szerint saját kérésére került az ilyenképp sérült katonákat kezelő elmegyógyintézetbe, hogy megpróbálja a pszichés beszámíthatatlansággal elkerülni a frontra kerülést, s itt egészen jó állapotban volt, egészen vasárnapig, amikor hirtelen összeomlott. Eszerint a változat szerint a halál oka vérömleny okozta trombózis, amire állítólag amúgy is hajlamos lehetett az egyébként kisportolt, rendszeresen edző férfi, 

A beregszászi magyar közösség mindenesetre nagyon aggódik. „Bármi vezetett ide, akármiért is gyűjtötték be közvetlenül, ilyet nem lehet csinálni” – foglalja össze az általános vélekedést egy helyi kontaktunk.

A szörnyűség részletei kapcsán levelet írtunk az ukrán toborzóközpontnak (az ungvárinak és a beregszászinak is), amelyben arról érdeklődtünk, 

• történt-e bejelentés az ügyben, tudnak a történtekről?
• történt-e bármilyen intézkedés, vizsgálat?
• milyen gyakran merülnek fel hasonló ügyek?
• mennyire szabályszerű fizikailag bántalmazni a rekrutáció elől estleg menekülő személyeket azután, hogy sikerült elfogni? 

Ha kapunk választ, természetesen itt megjelenítjük.

Nyitóképünk illusztráció: egy idős asszony halad át két sorozási propagandaposzter között Kijevben. Forrás: Sergei SUPINSKY / AFP